Jelentősen, 3,5%-kal nőtt az ipari termelés volumene februárban az előző hónaphoz képest – jelentette a KSH. Hosszú idő után ez az első igazán érdemi jelzés, hogy van növekedési potenciál az iparban, igaz, az emelkedéshez egyszeri tényezők is hozzájárulhattak.
Februárban az előzetes adatok szerint 1652 millió eurós többlet keletkezett a külkereskedelmi mérlegben, ez történelmi rekordot jelent. Mindez úgy jött össze, hogy közben a kivitel csökken, vagyis igen érdekes folyamatok zajlanak az áruforgalomban.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
A China Beige Book legfrissebb felmérése szerint a kínai gazdaság erős első negyedévet zárt, amit az ipari tevékenység és a kiskereskedelmi kiadások növekedése támaszt alá, miközben a vállalatok kamatlábak miatti hitelfelvételi óvatossága ellenére is javulást mutatnak a munkaerőpiaci és beruházási adatok - írta a Cnbc. .
Az ipari termelés szerves és meghatározó részét képezi a magyar gazdaságnak: a kibocsátásban és foglalkoztatottság terén is markáns részarányt képvisel a legnagyobb termelő nemzetgazdasági ág. Emellett tulajdonképpen hazánk külső egyensúlyának is sarokköve az elsősorban kivitelre gyártó szegmens. Az elmúlt egy-másfél évtized is a terület erősítéséről szólt: temérdek kormányzati projekt, hitelprogram, állami támogatás és beruházás-ösztönzés igyekezett erősíteni a hazai ipar pozícióit nemzetközi viszonylatban is. Noha ennek a folyamatnak számos pozitív eredménye, kihatása azonosítható, azt is látni kell, hogy a masszív volumenű és érdemben megtámogatott beruházás ellenére a szektor súlya mérséklődést mutat a bruttó hazai terméken belül, tehát durván fogalmazva egyre többet költünk olyasmire, aminek egyre kevesebb a közvetlen haszna.
A Bloomberg friss felmérése szerint Németország recesszióba került, az elemzők 2024 első negyedévére a bruttó hazai termék (GDP) 0,1%-os csökkenését jósolják. Ezzel lefelé módosították a korábbi előrejelzéseket, amelyek stagnálást vártak a gazdaságban ugyanebben az időszakban. Mindez Magyarország számára is rossz előjel a két ország erős gazdasági kapcsolatai miatt.
Kína gyári kibocsátása és kiskereskedelmi forgalma egyaránt felülmúlta a várakozásokat a január-februári időszakban, ami szilárd kezdetet jelent 2024-re, és némi megkönnyebbülést nyújt a politikai döntéshozóknak, még akkor is, ha az ingatlanszektor gyengesége továbbra is a gazdaság és a bizalom hátráltató tényezője - írja a mai adatdömping értékelése kapcsán a Reuters.
Új környezetvédelmi előírásokat vezetnek be az ipari termelőkre vonatkozóan, a gyártók számos kritériumnak kell megfeleljenek a jövőben. Az akkumulátorgyártásra vonatkozó szigorú célértékeket már elkezdték megfogalmazni, de még hosszú év lehet a végleges szabályok kidolgozása. Eközben a mezőgazdaság esetében bizonyos engedményekkel jön az új rendszer – ismertette Radan Kanev, az Európai Néppárt képviselőcsoportját képviselő bolgár képviselő a Portfolio-nak Strasbourgban az ipari kibocsátásokról szóló módosított irányelv keddi jóváhagyása után.
Nagyon úgy néz ki, hogy összeálltak a csillagok az európai gázpiacon: a rendkívül enyhe téli időjárásnak, a sok ideje tartó lakossági spórolásnak, az ipari kereslet visszaesésének és a nyomott gázáraknak köszönhetően rekordszinten van a kontinens összesített gáztárolói töltöttsége, ami azért is kifejezetten jó hír, mert az előrejelzések szerint korán eljöhet a fűtési időszak vége. De mégis milyen folyamatokra és körülményekre volt szükség ahhoz, hogy megszülessen ez a kedvező rekord? És milyen veszélyek fenyegetik az európai gázpiacot?
A héten teszik közzé a februári amerikai inflációs adatot, messze ez lesz a hét legfontosabb adatközlése. A piac azt találgatja, hogy a Fed mikor kezdheti el a kamatcsökkentéseket, és bár a júniusi kezdés sziklaszilárdnak tűnik a várakozásokban, egy meglepő inflációs adat hozhat mozgásokat.
Leminősítette a hosszú futamú ukrán devizaadósság-állomány eddigi besorolását az S&P Global Ratings. A nemzetközi hitelminősítő indoklása szerint gyakorlatilag biztos, hogy Ukrajna törlesztési csődhelyzetbe kerül a kereskedelmi hitelezőkkel szemben fennálló külső kötelezettségeivel.
Januárban emelkedett a német ipari termelés, ami arra utal, hogy az ország túl lehet a gazdasági mélyponton. pozitív januári adatok ellenére a borús felmérési mutatók arra utalnak, hogy a német ipari tevékenység előtt kihívásokkal teli út áll.
Sorjáznak a negatív hatások, amelyek egyre jobban veszélyeztetik a magyar gazdaságot, ezért lefelé módosította 2024-es növekedési várakozását az ING a friss előrejelzésében. Úgy látják, hogy a kiskereskedelmi forgalom bővülése megtorpanhat, a munkanélküliségi ráta elmúlt hónapokban látott emelkedése negatívan hathat a reálbérekre is, míg az ipari termelésnél látható elhúzódó problémák, valamint az export visszaesése sem kedvez a magyar gazdaságnak. A forint további gyengülésére, valamint az infláció visszatérésére is számítanak az elemzők.
Az új uniós szankciócsomag kapcsán ismét többen kritizálják az intézkedéseket, hogy azok nem fojtották meg az orosz gazdaságot. Friss elemzések is igazolják, hogy a szankciók önmagukban korlátozott hatásúak, azonban Oroszország így is komoly károkat szenved a nyugati lépések miatt. De ezek messze nem olyan fájdalmasak, mint maga a háború. Az EU a szankciók hatását fokozná újabb és újabb csomagjaival, míg sok belgazdasági trend sem kedvez Vlagyimir Putyin elnöknek.
Lesz mivel fűteni a fagyos téli hónapokban? Csődbe mennek a gazdaságok a megugró rezsiárak miatt? Belerokkanunk abba, hogy Putyin elzárja a gázcsapokat nyugat felé? - Másfél éve ezek a kérdések foglalkoztatták az európai gazdasági szakembereket és a döntéshozókat, miközben a földgáz ára olyan magasra lőtt ki az orosz szállítások körüli fennakadások miatt, amilyenre a legsötétebb rémálmukban sem gondoltak volna a piaci szereplők. A lidércnyomás azonban nem tartott sokáig, a pánik gyorsan alábbhagyott, és bő másfél év elteltével, több mint 90 százalékos zuhanást követően olyan szintre ért el a földgáz ára, amit utoljára az orosz-ukrán háború kitörése előtt láthattunk. De mégis mi kellett ahhoz, hogy ilyen gyorsan normalizálódjon a helyzet, mi volt ennek az egésznek az ára? Most már hátra lehet dőlni, „elég alacsonyan" van a gázár? Egyáltalán, mire tanított minket az energiaválság?
A héten érkezik a januári amerikai inflációs adat, amely vízválasztó lehet a piacok számára a meglepő munkaerőpiaci adatok után. Érkezik a magyar GDP is a negyedik negyedévből, egyértelműen ez a két közlés lesz a legfontosabb a héten. De azért más fontos adatok is érkeznek.
A várt 0,4% helyett 1,6%-kal esett decemberben havi alapon a német ipari termelés a novemberi 0,2%-os csökkenés után, és így sorozatban már a hetedik egymást követő havi csökkenés alakult ki. Éves átlagban 1,5%-os volt a termelés visszaesése a statisztikai hivatal adatai szerint, és a decemberi termelési szint mintegy 10%-kal marad el a koronavírus-járvány előtti kibocsátástól.
Decemberben az ipari termelés volumene 0,3 százalékkal elmaradt a novemberitől. Az adat tulajdonképpen nem is olyan csúnya a tegnapi gyászos exportstatisztika fényében, ám a magas bázis miatt ez azt jelenti, hogy éves alapon 8,7%-os a visszaesés. A lejtmenetre jellemző, hogy 2023 második felének hat hónapjából négyben esett a termelés havi alapon.
A francia gazdaság számára kedvező fordulatot jelent, hogy az ipari termelés 1,1%-os növekedést mutatott 2022 negyedik negyedéve és 2023 azonos időszaka között – derül ki a francia Nemzeti Statisztikai és Gazdasági Kutatóintézet (INSEE) pénteken közzétett adataiból. A fellendülés elsősorban az energia-, a közlekedési és a gépgyártási ágazatnak köszönhető. A jelentés azonban kiemelte az energiaigényes iparágak elhúzódó problémáit, ahol a termelés a megemelkedett gáz- és villamosenergia-költségek miatt jelentősen a 2021-es szint alatt marad.